💧 A Híd, ami már nem vezet víz fölé
– gondolatok a kiszáradt folyók, az alkotás és a remény határán
Nemrég Olaszországban jártunk. Autóval mentünk, hidakon keltünk át, folyókon – vagy legalábbis azokon a helyeken, ahol egykor folyók voltak. Most csak a meder maradt. A kövek, az üres ív. A híd alatt gaz nő, por száll, és a víz… sehol.
Ez a látvány mélyen belém mart. Olyan volt, mint amikor meglátod valaminek a csontvázát, ami valaha élt, mozgott, hűsített. Ahol élet volt, ott most némaság van. És még a csend sem természetes – inkább ijesztő.
Ahogy haladtunk előre, újra és újra ugyanaz a látvány fogadott: hidak, alattuk üres medrek, ahol már rég nem csillog víz. Csak por, kavics, gaz, néhol egy-egy száraz fadarab, mint valami eltört csont.
Elszorult a torkom. Azt éreztem, mintha valami nagyon fontos meghalt volna – és senki nem szólt érte. Nincs gyász, nincs siratóének. Csak némaság.
A világ egyik legélettelibb, legtermékenyebb vidéke alatt… már nem folyik a víz.
Forrás: Pinterest
A víz emlékezete – és gyásza
Gyerekkoromban a Tisza partján nőttem fel. A víz ott volt mindig. Néha bőkezűen, máskor fenyegetően – de élő volt. Szaga volt, hangja volt, mozgása volt. Tele volt történetekkel. Tudtuk, mikor jön az áradás, mikor kell figyelni, mikor lehet a kavicsos partra kimenni. A folyó nemcsak természetes elem volt – társ volt.
Forrás: Pinterest
A víz egyszerre volt játék és veszély, szabadság és fenyegetés. Volt, hogy kiöntött, elárasztotta a földeket, sírni lehetett miatta. De ott volt. Élő volt.
Most meg… elindulsz a világban, és hirtelen rádöbbensz, hogy egyre több helyen nincs. Nem kevesebb, nem koszosabb. Egyszerűen eltűnt.
Ez nem csak természeti katasztrófa. Ez egy érzelmi sokk.
Mintha a természet egyre több része halna meg némán, és mi csak megyünk tovább, mint akik nem hallják a sikoltását.
Forrás:https://raffamusadesigns.com/free-crochet-amigurumi-raindrops/
És most… ezek az olaszországi medrek, ezek a gazos semmik nem folyók többé. Csak az emlékük.
Valójában nem is a víz hiánya fájt a legjobban, hanem az, hogy nem hiányzik senkinek igazán. Az autók továbbhaladnak a hídon, mintha minden rendben volna. A földek művelés alatt állnak, öntözés híján alig-alig él valami, de menni kell tovább. Az élet zajlik – mintha nem történt volna semmi. Pedig történt.
Forrás: Pinterest
A híd – szó szerint és átvitt értelemben
Azóta is motoszkál bennem ez a kép: a híd, ami alatt nincs víz.
Nemcsak földrajzilag üres, hanem szimbolikusan is.
Hidak, amik már nem kötnek össze élő rendszereket.
Kapcsolatok, amik alatt nincs már tartalom, csak forma.
Gondolatok, amik valaha vittek valahová – de most csak lógnak a levegőben.
Forrás:https://www.charlesandelin.com/shop/p/bridge-in-venice
Talán ez a legijesztőbb: a megszokott struktúrák üressé válása. A formák maradtak – a lényeg tűnik el.
És ezzel szembesülni nemcsak a természetet érintő félelem, hanem az emberi életünkkel kapcsolatos szorongás is.
Mire építünk? Milyen hidak alatt nincsen már semmi?
Forrás:https://www.instagram.com/p/C6jIXR8rV7J/?img_index=3
Kézművesség mint gyászmunka és remény
Alkotó emberként én nem tudok csak nézni. Amikor valami fáj, azt meg kell formálnom.
Ha elvesztünk valamit, az alkotás az a nyelv, amin el tudom mondani: fontos voltál. Hiányzol. Sajnálom. Vigyázni fogok másra.
Forrás: Pinterest
Ezért kezdtem el összegyűjteni pár vízzel kapcsolatos kézműves darabot, amit te is el tudsz készíteni:
💙 Horgolt vízcseppek
-
Különféle fonalmaradékból – mintha minden csepp egy emlék volna
-
Vékony, áttört minták, amik a víz áttetszőségét idézik
-
Kékek, zöldek, fehérek – mintha a Tisza színei keverednének
🌀 Textilfolyók, hímzett medrek
-
Vászonra applikált folyóvonalak – egyfajta térkép és emlékmű egyszerre
-
Folyók, amik már nincsenek – vagy amiket még épp megmenthetünk
-
Minden öltés egy kérdés: vajon meddig van még időnk?
Forrás: Pinterest
♻️ Újrahasznosított anyagokból varrt „vízjelek”
-
Régi kék anyagokból készült neszesszerek, táskák, párnák
-
Horgolt vízmotívum applikációkkal
-
Minden darab emlékeztet arra: nem szabad pazarolnunk
Forrás: Pinterest
Mit tehetünk mi? – Kis dolgok, amik összeadódnak
Nem szeretném senkit sem vádolni. Nem célom félelmet kelteni, vagy ujjal mutogatni.
De hiszem, hogy ha elég sokan mozdulunk kicsit, annak komoly hatása lehet.
Forrás: https://www.etsy.com/listing/1840252108/beach-house-decor-ocean-seashell-macrame
Mit tehetünk mi – a „kisemberek”?
(Mert nem vagyunk olyan kicsik, ha összeadódunk.)
Nem kell klímakutatónak lenni ahhoz, hogy érezzük: baj van. De nem kell fanatikusnak sem lenni ahhoz, hogy valamit tegyünk. Íme néhány dolog, amit én csinálok – és amit te is könnyedén megtehetsz:
Forrás: Pinterest
🌿 1. Használj kevesebb vizet – és ne csak a csapra gondolj!
-
A ruhaipar vízhasználata elképesztő – varrj újrahasznosított anyagból
-
Egy új farmer > 10.000 liter vízbe kerül – de egy újrahasznosított darab semmibe
-
A fonal is lehet újrahasznosított vagy természetes – kevesebb szintetikus, kevesebb mikroműanyag
Forrás: Pinterest
🧴 2. Mondj nemet a felesleges csomagolásra
-
Kézművesként csomagolj újrahasznosított textilbe, papírba
-
Varrj újrahasznosított bevásárlótáskát – és használd is!
-
Horgolt vagy varrt szappanzsák → zero waste, mégis esztétikus
Forrás:https://martinupnorth.com/2023/07/17/the-river-deep-mountain-high-wrap/
💡 3. Oszd meg a tudást – csendben is lehet hangosnak lenni
-
Taníts másokat horgolni, varrni → hogy ők is újrahasznosítsanak
-
Mutass példát a boltban, a blogon, egy vásárban
-
Írd le, mit csinálsz – ha valaki olvassa, már számít
Forrás:https://julievickery.com/home/gallery/felt-stitch/
🧶 4. Alkoss a vízről
-
Vízmotívumos hímzés, horgolás, kék textíliák
-
Egy kiállítás, egy poszt, egy stand-dekoráció is szólhat erről
-
Kérdezd meg magadtól: mit jelent számodra a víz? És mutasd meg alkotásban
Forrás:https://urbaki.com/crochet/learn-a-new-crochet-stitch-crochet-wave-stitch/
🫱 5. Ne legyél közömbös
-
Ha látsz valahol pusztítást, említsd meg
-
Ha valaki nem hiszi el, hogy baj van – ne vitatkozz, csak mesélj. Mesélj a kiszáradt folyókról.
-
Ne fogadd el, hogy „ez van” – mert még változhat, ha akarjuk
Forrás:https://katharinakrenkel.blogspot.com/p/wasser-ein-altartuch.html
6.🌱 Vásárolj kevesebb, de minőségi alapanyagot
-
Gondold át: tényleg kell még egy új fonal? Nincs otthon hasonló?
-
Támogasd a helyi üzleteket – kevesebb szállítás = kisebb ökolábnyom
-
Részesítsd előnyben a természetes vagy újrahasznosított anyagokat

Forrás:https://freeformfiberart.blogspot.com/2015/06/2015-shannon-hunter.html?m=1
A remény nem passzív érzés
Azt mondják, a remény gyenge. Hogy az csak várakozás.
Szerintem nem. A remény az egyik legaktívabb dolog, amit tehetünk.
Remélni annyi, mint hinni abban, hogy van értelme kicsiben is cselekedni.
Hogy minden egyes újrahasznosított anyag, minden vízcsepp-motívum, minden szó, amit erről kimondunk: egy kavics, amit visszadobunk a kiszáradt mederbe.
Talán egy nap újra elindul a víz.

Forrás:https://www.etsy.com/listing/1021752760/finished-free-hand-embroidery-hoop-art
A mi folyóink
Mindenkinek van egy saját folyója.
Egy Tisza, egy Nera, egy kis patak, egy forrás a domboldalon.
Valami, amihez köze volt. Ami élt, amit szeretett.
Ne engedjük, hogy csak a térképeken maradjanak meg.
Ha kézművesként, nőként, emberként csak annyit teszünk, hogy nem feledjük el őket, már tettünk valamit.
Ha alkotunk róluk, értük, ha másokat is emlékeztetünk – még többet tettünk.
És ha mások is alkotni kezdenek, újra becsülni, újra vigyázni –
akkor visszatalálhatunk a vízhez.
A híd még áll. A meder még ott van.
Talán nem késő.
Forrás:http://www.maguiregallery.com/IRISHQUILT/irishquilt.htm
Ha kedvet kaptál az alkotáshoz a Gombocska webáruházban és boltban rengeteg gyönyörű alaőanyag közül válogathatsz.
KLIKK alábbi képre:
Sok sikert kívánok és szép napot!
Üdv: Kati

Köszönöm, hogy felhívod a figyelmünket a víz óriási fontosságára. Egy fecske is csinálhat nyarat. Én a kézmosó vizet, az edények öblítő vízét, a gyümölcsök, zöldségek lemosó vízét gyüjtöm a wc öblítésére. Sok vízet lehet így megspórolni.
Kedves Zsuzsa örülök, hogy volt hatása az írásnak, reméljük sokan követik majd a jó példát. Köszönöm, hogy megosztottad velünk, te hogyan segítesz megvédeni a vizeinket. Szép napot!Kati