Nincs olyan horgoló, aki ne bontott volna vissza
Minden horgoló bontott már vissza munkát. Én is. A különbség csak annyi, hogy idővel megtanuljuk felismerni a hibákat még akkor, amikor néhány sor visszabontásával könnyen javíthatók.
Apró hibákból születnek a legnagyobb tapasztalatok. Megmutatom, hogyan ismerd fel időben a leggyakoribb problémákat, hogyan javítsd ki őket, és milyen apró trükkökkel készíthetsz igazán szép, tartós zsinórfonalas alkotásokat.
Ha van valami, amit szeretnék már a blog elején elmondani, akkor ez az.
Sokszor látom kezdőknél, hogy egy apró hiba miatt teljesen elkeserednek.
„Biztos én vagyok ügyetlen…”
„Valamit nagyon elrontottam…”
Pedig a valóság egészen más.
Én is bontok.
Ma is.
Pedig évek óta horgolok, tanulok, járok tanfolyamokra, és nap mint nap fonalak vesznek körül a Gombocskában.
A különbség csak annyi, hogy ma már hamarabb észreveszem, ha valami nem jó.
Nem várok vele a munka végéig.
Ha kell, visszabontok két-három sort, kijavítom, és megyek tovább.
Régebben sajnáltam rá az időt.
Ma már tudom, hogy a bontás nem kudarc.
A bontás is része az alkotásnak.
Sőt, azt hiszem, minden visszabontott sor egy kicsit jobb horgolóvá tett.
A minta csak egy útmutató – nem szentírás
Ez talán meglepően hangzik.
Sokan úgy gondolják, hogy ha pontosan ugyanazzal a fonallal, ugyanazzal a tűvel és ugyanazzal a mintával dolgoznak, akkor pontosan ugyanazt a végeredményt fogják kapni.
Pedig ez szinte soha nincs így.
Mindannyian másképp horgolunk.
Van, aki lazábban vezeti a fonalat.
Van, aki ösztönösen feszesebben dolgozik.
Én például mindig is elég szorosan horgoltam, ezért sokszor nagyobb horgolótűt használok, mint amit egy minta ajánl.
És ez teljesen rendben van.
A cél nem az, hogy milliméterre ugyanazt készítsük el, mint a mintában szereplő fotón.
Hanem az, hogy a saját munkánk szép, egyenletes és tartós legyen.
Amikor a kosár alja hullámokat vet…
Ha egyetlen hibát kellene kiemelnem, amellyel szinte minden kezdő találkozik, akkor ez biztosan az első helyen szerepelne.
Elkészül néhány kör, elégedetten letesszük a munkánkat az asztalra, majd azt vesszük észre, hogy a kosár alja nem simul szépen a felületre. Inkább fodrozódik, hullámosodik, néhol még egy kicsit fel is emelkedik.
Az első gondolat ilyenkor általában az, hogy „Biztos rossz fonalat választottam.” Vagy „Lehet, hogy én ezt nem tudom jól csinálni.”
Pedig a legtöbbször egyik sem igaz.
Ez egy teljesen természetes jelenség, és szinte mindig ugyanaz áll a háttérben: túl sok szaporítás került az adott körbe.
Képzeljünk el egy szoknyát, amelyre túl sok anyagot ráncolnak. A felesleges anyag hullámokat képez. A horgolásnál is hasonló történik. Ha egy körben több szemet készítünk a kelleténél, a fonalnak egyszerűen nem marad elég helye síkban elhelyezkedni, ezért fodrozódni kezd.
Mi okozza?
Legtöbbször túl sok szaporítás.
A fonalnak egyszerűen nincs elég helye, ezért elkezd hullámokat képezni.
Mit tegyünk ilyenkor?
A legrosszabb, amit tehetünk, hogy reménykedünk: „Majd a következő körökben kisimul.”
Sajnos ez nagyon ritkán történik meg.
Én ilyenkor mindig azt tanácsolom, hogy álljunk meg egy pillanatra. Tegyük le a munkát egy sima asztalra vagy pultra, és nézzük meg felülről.
Ha már most hullámos, akkor érdemes visszabontani addig a pontig, ahol még szépen feküdt. Tudom, nem mindig esik jól bontani, de hidd el, sokkal könnyebb most két-három sort visszafejteni, mint később egy fél kosarat.
Hogyan előzhetjük meg?
Nekem van egy apró szokásom, amit már teljesen automatikusan csinálok.
Minden két-három kör után leteszem a munkát az asztalra.
Nem forgatom a kezemben.
Nem próbálom szemre megállapítani.
Egyszerűen leteszem.
Ha mindenhol szépen felfekszik, tudom, hogy jó úton járok. Ha viszont billeg, hullámosodik vagy egyik oldala elemelkedik, akkor még időben tudok javítani.
Ez az egy perc sokszor több órányi munkát spórol meg.
Kati műhelytitka
A tanfolyamokon is ezt tanácsolom mindenkinek.
Ne csak a kezedben nézd a munkát! A kezed alkalmazkodik a formához, ezért könnyen becsaphat. Egy sima asztal viszont mindig őszinte. Azonnal megmutatja, ha valami nem stimmel.
És még egy apróság.
Ha úgy érzed, hogy pontosan követted a mintát, mégis hullámosodik az alj, ne ijedj meg. Lehet, hogy egyszerűen más a horgolási feszességed, mint annak, aki a mintát készítette. Ilyenkor néha elég egy fél számmal kisebb horgolótű, vagy egy-egy szaporítás átgondolása ahhoz, hogy a következő próbálkozás már tökéletes legyen.
Ne feledd: a minta segítség, nem szabály. A legfontosabb, hogy a kész munkád szépen feküdjön, és örömmel nézz rá minden alkalommal.
Amikor a kosárból tál szeretne lenni…
Ha az előző fejezetben a túl sok szaporításról beszéltünk, akkor most nézzük meg az ellenkezőjét.
Biztos vagyok benne, hogy ezt is sokan átélték már.
Szépen haladunk, örülünk, hogy milyen egyenletesek a szemek, majd egyszer csak azt vesszük észre, hogy a kosár alja már nem marad lapos. Ahogy haladunk tovább, lassan elkezd felfelé kanyarodni.
Olyan lesz, mintha nem is kosarat, hanem egy mélyebb tálat szeretnénk készíteni.
Ilyenkor sokan azt gondolják, hogy biztos túl szorosan horgolnak. Ez néha valóban közrejátszik, de a legtöbb esetben egészen más áll a háttérben.
Forrás:https://www.facebook.com/groups/freecrochethere/posts/1599273560735636/
Kevés lett a szaporítás
Ahogy egyre nagyobb lesz a kör átmérője, egyre több szemre van szükség ahhoz, hogy a munka szépen kifeküdjön.
Ha ezt a pluszt nem adjuk meg, a szemek elkezdik „összehúzni” a munkát, és az alja lassan felfelé fordul.
Ez teljesen ugyanaz az elv, mint amikor egy túl kicsi terítőt próbálunk ráteríteni egy nagyobb asztalra. Nem lesz elég az anyag, ezért minden irányból húzni kezd.
Ne ijedj meg, ha ezt látod!
Sokan ilyenkor azt hiszik, hogy az egész munkát elrontották.
Pedig legtöbbször csak néhány soron kell javítani.
Ha időben észreveszed, elég lehet egy-két kör visszabontása, majd a megfelelő helyeken néhány plusz szaporítás beiktatása.
Sokkal egyszerűbb most javítani, mint akkor, amikor már a kosár fele elkészült.
Forrás:https://eyeloveknots.com/2018/07/4-ways-to-deal-with-cupping.html
A horgolás nem csak számolás
Persze fontos követni a mintát.
De közben figyelni kell magára a munkára is.
Én mindig azt mondom, hogy a fonal is „beszél” hozzánk.
Ha látod, hogy az alj már nem akar szépen kifeküdni, hanem minden kör után egy kicsit jobban emelkedik, akkor valószínűleg itt az ideje megállni és átgondolni a következő lépést.
Nem kell görcsösen ragaszkodni minden egyes leírt szemhez.
A kész munka sokkal fontosabb, mint az, hogy egy sorban pontosan ugyanannyi szaporítás legyen, mint a mintában.
Forrás: Pinterest
Kati műhelytitka
Van egy egyszerű trükköm, amit szinte minden kör után alkalmazok.
Miután leteszem a munkát az asztalra, finoman végigsimítom a tenyeremmel az alját.
Nem nyomom le.
Nem próbálom „kiegyenesíteni”.
Csak hagyom, hogy megmutassa, hogyan viselkedik.
Ha szépen elsimul, minden rendben.
Ha érzem, hogy már domborodik, akkor tudom, hogy ideje megállni.
Ez az apró mozdulat alig fél perc, mégis rengeteg bontástól kímél meg.
Egy kis bátorítás a végére
Ne feledd, hogy még a legtapasztaltabb horgolók sem készítenek mindig hibátlan munkát elsőre.
A különbség csupán annyi, hogy idővel megtanulják felismerni a jeleket.
És ez egy olyan tudás, amit nem könyvből lehet megtanulni.
Minden egyes elkészült kosár, minden visszabontott sor és minden új projekt egy kicsit többet tanít.
Éppen ezért ne bosszankodj, ha egyszer a kosarad inkább tál szeretne lenni.
Mosolyogj rajta, javítsd ki, és horgolj tovább.
Hidd el, néhány hónap múlva már te is mosolyogva fogsz visszagondolni ezekre az első próbálkozásokra.
Forrás: Pinterest
A körváltás, ami sokakat megtéveszt
Ha már horgoltál kosarat vagy táskát zsinórfonalból, valószínűleg te is találkoztál vele.
Egyszer csak feltűnik egy apró „lépcső” a munkán. Mintha a sorok nem pontosan egymás fölött haladnának, hanem egy picit elcsúsznának.
Ilyenkor nagyon sokan megijednek.
„Biztos rosszul számoltam.”
„Elrontottam a mintát.”
„Nem ugyanott zártam a kört.”
Pedig a legtöbbször egyik sem igaz.
Miért történik ez?
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk.
A legtöbb kosarat és táskát spirálban horgoljuk. Ez azt jelenti, hogy nem zárjuk le minden kör végén a sort, hanem folyamatosan haladunk tovább.
Ennek rengeteg előnye van. Gyorsabb, szebb lesz a szemkép, és nem lesz minden kör végén egy feltűnő illesztés.
Viszont van egy természetes velejárója.
Mivel folyamatosan emelkedünk felfelé, a kezdőpont minden körben egy egészen picit eltolódik. Ez okozza azt a bizonyos „lépcsőt”, amit sokan hibának gondolnak.
Pedig valójában a spirálhorgolás sajátossága.
Honnan tudom, hogy ez még természetes?
Erre nincs centiméterben mérhető szabály.
Én mindig azt nézem, hogy a kosár összképe harmonikus-e.
Ha csak közelről látszik egy enyhe eltolódás, akkor általában nincs semmi teendő.
A kész kosáron vagy táskán ezt szinte senki nem fogja észrevenni.
Ha viszont a körváltás már nagyon feltűnő, akkor érdemes átgondolni a technikát.
Mit tehetünk, ha zavar?
Szerencsére ma már több megoldás is létezik.
Az egyik legegyszerűbb, ha szemjelölőt használunk. Ez segít pontosan követni, hol kezdődött a kör, és sokkal könnyebb lesz számolni is.
Bizonyos mintáknál jól működik a zárt körös horgolás is, amikor minden kör végén kúszószemmel zárjuk a sort, majd láncszemmel kezdjük a következőt.
Létezik egy külön technika is, amit láthatatlan körzárásnak neveznek. Ezzel szinte teljesen el lehet tüntetni a körváltást, főleg akkor, ha a munka végén szeretnénk szép, esztétikus befejezést.
Nem minden projektnél szükséges alkalmazni, de jó tudni róla, mert egy-egy díszkosárnál vagy elegáns táskánál sokat javíthat az összképen.
Forrás: Pinterest
Kati műhelytitka
Én szinte mindig használok szemjelölőt.
Nem azért, mert nem tudnám megszámolni a szemeket.
Hanem mert beszélgetés közben, a boltban, vagy akár egy tanfolyamon nagyon könnyű kizökkenni.
Elég egy telefonhívás, egy kérdés vagy egy jó történet, és máris elveszítjük a fonalat – szó szerint is.
A szemjelölő ilyenkor olyan, mint egy könyvjelző.
Mindig tudom, honnan kell folytatni.
És őszintén szólva, rengeteg bosszúságtól mentett már meg.
Ne törekedj a tökéletességre!
A kézzel készült alkotásoknak éppen az a varázsa, hogy nem gépek készítik őket.
Lesznek apró különbségek.
Lesznek egyedi megoldások.
És ettől lesz minden kosár egy kicsit más.
Ha a körváltás csak enyhén látszik, ne hagyd, hogy emiatt elvegye a kedvedet.
A legtöbb ember észre sem veszi.
Te viszont tudni fogod, hogy egy olyan alkotást tartasz a kezedben, amelyet türelemmel, szeretettel és két saját kezeddel készítettél.
És szerintem ez sokkal fontosabb, mint egy tökéletesen láthatatlan körváltás.
Forrás: Pinterest
Amikor a kosár nem akar egyenesen állni…
Elkészül az alja, minden szépen alakul, majd végre elérkezünk ahhoz a részhez, amikor a kosár „felfelé indul”.
Legalábbis indulna.
Mert néha azt vesszük észre, hogy az oldala kifelé terül, máskor pedig éppen ellenkezőleg, befelé szűkül. A kosár nem azt a formát veszi fel, amit elképzeltünk, és ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy valamit nagyon elrontottunk.
Pedig a legtöbbször nem egyetlen hibáról van szó, hanem több apróság együtt alakítja a végeredményt.
Miért dől kifelé a kosár?
Ha a kosár oldala egyre jobban szétnyílik, annak több oka is lehet.
Az egyik leggyakoribb, hogy túl lazán horgolunk. A szemek ilyenkor nagyobbak, rugalmasabbak, ezért a kosár fala kevésbé lesz tartása.
Ugyanezt okozhatja az is, ha a fonalhoz túl nagy horgolótűt választunk. A nagyobb tűvel szép, egyenletes szemeket lehet készíteni, de ha túl nagy a különbség, a kosár elveszítheti a stabilitását.
Az is előfordulhat, hogy egyszerűen túl puha fonalat választottunk az adott projekthez. Nem minden zsinórfonal viselkedik ugyanúgy. Egy magos zsinórfonal általában sokkal jobb tartást ad egy tárolókosárnak, mint egy puhább, lazább szerkezetű fonal.
És ha befelé szűkül?
A másik véglet sem ritka.
A kosár oldala egyre inkább összezár, mintha egy vázát vagy cserepet szeretnénk készíteni.
Ennek leggyakoribb oka, hogy túl szorosan dolgozunk. Ahogy haladunk felfelé, a szemek egyre jobban összehúzzák a munkát, és a kosár fala elkezd befelé dőlni.
Néha már egy fél számmal nagyobb horgolótű is látványos változást hozhat.
Figyelj a kéztartásodra is!
Erről ritkán esik szó, pedig nagyon fontos.
Sokan az első néhány sorban még lazábban horgolnak, aztán ahogy nehezebb lesz a munka, ösztönösen egyre erősebben fogják a tűt és a fonalat.
Észre sem vesszük, de a kezünk elfárad, és ettől megváltozik a horgolás feszessége.
Ezért fordulhat elő, hogy a kosár alja még tökéletes, az oldala viszont már egészen másképp viselkedik.
Érdemes néha megállni egy pillanatra, megrázni a kezet, átmozgatni az ujjakat, és csak utána folytatni a munkát.
Forrás: Pinterest
Ne csak felülről nézd a munkát!
Van egy szokásom, amit minden nagyobb kosárnál alkalmazok.
Nemcsak felülről nézem meg, hanem időnként szemmagasságba emelem.
Oldalról sokkal jobban látszik, hogy merre tartanak a falak.
Ha azt látom, hogy kezd kifelé dőlni, még időben tudok változtatni a feszességen.
Ha befelé húzódik, akkor is hamar észreveszem.
Sokkal könnyebb egy-két sort javítani, mint a kész kosarat újrahorgolni.
Forrás: Pinterest
Kati műhelytitka
Amikor tanfolyamon horgolunk, gyakran előfordul, hogy valaki azt mondja:
„Az enyém teljesen más lett, mint a tiéd.”
Ilyenkor mindig egymás mellé tesszük a munkákat.
És szinte minden alkalommal kiderül, hogy ugyanazzal a fonallal és ugyanazzal a mintával dolgoztunk, mégis mindegyik kosár egy picit más.
Valamelyik magasabb.
Valamelyik kicsit szélesebb.
Valamelyiknek feszesebb a fala.
És tudod mit?
Ez nem hiba.
Ez a kézzel készült alkotások szépsége.
Nem gyári termékeket készítünk.
Minden kosárban benne van az alkotója kézjegye.
Éppen ezért ne az legyen a célod, hogy milliméterre ugyanolyat készíts, mint a mintafotón.
Arra törekedj, hogy a kosarad stabil legyen, szépen tartsa a formáját, és amikor ránézel, büszkén mondhasd:
„Igen, ezt én készítettem.”
A szálvégek titka – az apróság, amitől igazán igényes lesz a munka
Amikor elkészül egy kosár, egy táska vagy bármilyen zsinórfonalas alkotás, az első gondolat általában az:
„Kész van!”
És milyen jó érzés ez!
Ott van előttünk az a munka, amibe órákat tettünk. Megnézzük a formáját, megsimogatjuk a fonalat, örülünk a szép színeknek, és már alig várjuk, hogy használhassuk.
Van azonban egy apró részlet, amiről sokszor megfeledkezünk.
A szálvégek eldolgozása.
Pedig éppen ezek az apró részletek teszik egy kézzel készült munkát igazán széppé és tartóssá.
Miért fontos a szálvégek megfelelő eldolgozása?
Sokan úgy gondolják, hogy ha a fonalvéget egyszerűen elvágják és elrejtik valahol, az elegendő.
Egy kisebb, ritkán használt darabnál talán kevésbé feltűnő a probléma.
De egy zsinórfonalas kosárnál vagy táskánál, amit naponta használunk, már nagyon fontos a tartósság.
A használat során a munka mozog, hajlik, terhelést kap. Ha a fonalvéget nem rögzítjük megfelelően, idővel előbújhat, kilazulhat, és a legszebb munkán is meglátszik.
Mennyi fonalat hagyjunk?
Ez egy gyakori kérdés.
Én mindig azt mondom: inkább legyen egy kicsit hosszabb, mint túl rövid.
A túl rövid fonalvéggel nagyon nehéz szépen dolgozni. Mire megpróbálnánk elbújtatni, már alig van mit megfogni.
Egy hosszabb végződéssel viszont több irányban is át tudjuk vezetni a szemek között, így sokkal biztosabb tartást kapunk.
Hogyan dolgozzuk el szépen?
A zsinórfonalnál különösen fontos, hogy ne csak egy helyen bújtassuk el a végét.
Érdemes:
✔ több szemen keresztül vezetni,
✔ különböző irányokban visszahúzni,
✔ olyan helyre rejteni, ahol kevésbé látszik,
✔ a végén csak annyit levágni, amennyi valóban szükséges.
Egy kis türelem itt nagyon sokat számít.
Miért ne vágjuk le rögtön a végét?
Ez az egyik leggyakoribb kezdő hiba.
Valaki elkészül egy résszel, levágja a fonalat, majd később jön rá, hogy mégsem ott kellett volna befejezni, vagy túl rövid lett az eldolgozáshoz.
Én mindig azt tanácsolom:
Előbb rögzítsd.
Utána vágj.
Ez egy olyan apró szabály, amit később nagyon meg fogsz köszönni magadnak.
Forrás:https://naztazia.com/weave-in-ends-crochet/?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic#gsc.tab=0
Kati műhelytitka
A tanfolyamokon sokszor látom, hogy valaki gyönyörű munkát készít, majd a végén már sietne.
Annyira várja, hogy kész legyen, hogy az utolsó néhány percet szeretné gyorsan letudni.
Pedig éppen a befejezés az, amitől az egész munka „összeáll”.
Én mindig azt mondom:
A részletekben rejlik a minőség.
Egy szép színválasztás, egyenletes szemek, gondosan eldolgozott szálvégek – ezek együtt adják azt az érzést, amikor ránézünk a kész munkára, és azt mondjuk:
„Ez bizony igényes lett.”
Forrás:https://meterarurovidaru.hu/Gumibefuzo-tu
Egy kis trükk vastag zsinórfonalhoz
A vastagabb zsinórfonalaknál néha nehéz a tűt átbújtatni a szemeken.
Ilyenkor segíthet, ha egy tompa végű gyapjútűt használunk, vagy a fonal végét egy kicsit elvékonyítjuk.
Nem kell nagy változtatásra gondolni.
Néha már az is sokat segít, ha a fonal végét kicsit megcsavarjuk, vagy egy rövid részen óvatosan szétnyitjuk.
Így könnyebb lesz elrejteni anélkül, hogy vastag dudor maradna a munkán.
A szép munka belül is szép
Talán furcsán hangzik, de én mindig azt vallom:
Egy kézimunkának nemcsak kívülről kell szépnek lennie.
A belseje is számít.
Lehet, hogy használat közben nem mindig látjuk, hogyan dolgoztuk el a szálakat, de mi tudjuk.
És amikor kézbe vesszük a saját készítésű tárgyunkat, jó érzés tudni, hogy minden részletére odafigyeltünk.
Mert a kézimunka nem csak arról szól, hogy elkészítünk valamit.
Hanem arról is, hogy szeretettel készítjük el.
Forrás:
Amikor a kosár túl puha vagy túl kemény lesz – a tartás titkai
Van egy pillanat, amit szinte minden horgoló ismer.
Elkészül a kosár.
Gyönyörű a színe, szépek a szemek, örömmel nézzük a munkánkat…
Majd kézbe vesszük.
És valami nem olyan, mint elképzeltük.
„Miért nem áll meg magától?”
Vagy éppen:
„Ez olyan kemény lett, hogy alig bírtam meghorgolni.”
Ilyenkor sokan rögtön a fonalra gondolnak.
Pedig a végeredményt több dolog együtt alakítja:
- milyen típusú zsinórfonalat választottunk,
- mekkora horgolótűvel dolgozunk,
- mennyire szorosan vagy lazán horgolunk,
- mire szeretnénk használni az elkészült darabot.
Mert teljesen más tartás kell egy puha tárolókosárnak, mint egy táskának vagy egy merevebb dekorációnak.
Forrás: Pinterest
Amikor túl puha lesz a kosár
Egy puha kosár önmagában nem feltétlenül hiba.
Van, amikor pont ezt szeretnénk.
Egy babaszobába kerülő tároló, egy takarótartó vagy egy puha fonalas kosár lehet kicsit lágyabb.
A probléma akkor van, ha olyan tárgyat szeretnénk készíteni, amelynek tartania kell a formáját, de a végeredmény „összeesik”.
Mi okozhatja?
Leggyakoribb okok:
- túl nagy horgolótű,
- túl laza horgolás,
- vékonyabb, puhább szerkezetű fonal,
- kevésbé tömör szemek.
A horgolótű mérete nagyon sokat számít.
Ugyanazzal a fonallal egészen más eredményt kapunk egy 5 mm-es és egy 7 mm-es tűvel.
A nagyobb tűvel lazább, levegősebb lesz a munka.
A kisebb tűvel tömörebb, stabilabb.
Forrás: Pinterest
Amikor túl kemény lesz a munka
A másik véglet, amikor már a horgolás közben azt érezzük:
„Ez bizony küzdelem lesz.”
A kéz elfárad, az ujjak feszülnek, a tű alig akar haladni.
Ilyenkor gyakran túl kicsi tűt választottunk.
Sokan azt gondolják:
„Ha kisebb tűvel dolgozom, biztosan szebb és tartósabb lesz.”
Ez azonban nem mindig igaz.
Egy bizonyos pont után a túl szoros horgolás már nem szebb eredményt ad, hanem megnehezíti a munkát és a kezünket is jobban terheli.
Hogyan válasszunk tűméretet?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés a tanfolyamokon.
A válasz egyszerű:
Attól függ, mit szeretnénk készíteni.
Egy kisebb dekorációhoz lehet, hogy szebb egy feszesebb szemkép.
Egy nagyobb kosárhoz viszont sokszor jobb egy kicsit rugalmasabb szerkezet.
Én mindig azt javaslom:
Ne csak a számot nézd a horgolótűn.
Nézd a munkát.
Figyeld:
- szépen fekszik-e az alja,
- tartja-e az oldalát,
- könnyedén tudsz-e dolgozni vele.
Forrás: Pinterest
Az ergonomikus horgolótű nem luxus
A zsinórfonal különösen meg tudja terhelni a kezet.
Ez egy vastagabb, tömörebb anyag, ahol a tűnek nagyobb ellenállással kell dolgoznia.
Ezért nagyon fontos a kényelmes fogás.
Egy ergonomikus nyelű horgolótű sokaknak hatalmas különbséget jelent.
Nem attól lesz valaki jobb horgoló, hogy drágább eszközei vannak.
De ha egy eszköz kényelmesebbé teszi az alkotást, akkor bizony megéri használni.
A horgolás öröm kell legyen, nem egy kézfájdalommal járó feladat.
Forrás:https://ameliamakes.com/crochet-hook-sizes/
Kati műhelytitka
Én mindig azt mondom:
A legjobb tű az, amivel jó érzés dolgozni.
Nem az, amelyikre azt mondja valaki, hogy „ezt kell használni”.
Mert mindenkinek más a keze.
Más a feszessége.
Más a mozdulata.
Éppen ezért ugyanaz a fonal két ember kezében teljesen másképp viselkedhet.
És ez teljesen rendben van.
Forrás: Pinterest
Egy apró trükk a szép tartásért
Ha kosarat készítünk, sokat segít, ha az oldal első körét tudatosan készítjük el.
Sok mintánál ilyenkor csak a hátsó szálba (back loop only) dolgozunk.
Ez egy kis törést ad az alj és az oldal találkozásánál.
Nemcsak szebb lesz tőle a kosár, hanem határozottabb lesz az átmenet is.
Egy apró technikai részlet, ami nagyon sokat számít.
A tökéletes tartás nem mindig a legmerevebb tartás
Talán ez az egyik legfontosabb gondolat.
Nem minden kosárnak kell keménynek lennie.
Nem minden táskának kell szinte megállnia magától.
A jó választás mindig attól függ, mire szeretnénk használni.
Egy kézzel készült tárgy akkor tökéletes, ha betölti a szerepét.
Ha örömmel készítettük.
Ha örömmel használjuk.
És ha minden alkalommal jó érzés ránézni.
Mert végül ezért horgolunk.
Forrás:https://directorioszulianos.com/easy-diy-crochet-basket-tutorial-for-beginners-step-by-step-guide/
Kati gyors segítsége
| Probléma | Legvalószínűbb ok | Mit tegyél? |
|---|---|---|
| Hullámos | Sok szaporítás | Bonts vissza |
| Púpos | Kevés szaporítás | Tegyél be plusz szemeket |
| Kifelé dől | Laza horgolás | Kisebb tű |
| Befelé szűkül | Szoros horgolás | Nagyobb tű |
| Nyúlik | Terhelés | Bélés |
| Fáj a kéz | Túl szoros munka | Pihenj többet |
Forrás: Pinterest
Amikor elfárad a kéz – a zsinórfonalas horgolás rejtett kihívásai
Van egy dolog, amiről kevesebbet beszélünk, pedig szinte minden zsinórfonallal dolgozó horgoló találkozott már vele.
Ez pedig a kéz fáradása.
Amikor elkezdünk egy új projektet, sokszor annyira lelkesek vagyunk, hogy észre sem vesszük az idő múlását.
„Még egy sort…”
„Még ezt a kört befejezem…”
És egyszer csak azt vesszük észre, hogy feszül az ujjunk, elfáradt a csuklónk, vagy már nem olyan könnyedek a mozdulataink, mint az elején.
Ez nem azt jelenti, hogy rosszul horgolunk.
Egyszerűen a zsinórfonal más anyag, másképp viselkedik, és másképp terheli a kezünket.
Miért terheli jobban a zsinórfonal a kezet?
A zsinórfonalak általában vastagabb, tömörebb szerkezetű fonalak.
Egy vékony pamutfonalnál könnyedén siklik a tű a szemek között.
A zsinórfonalnál viszont sokszor több erőt kell kifejteni:
- át kell húzni a vastagabb fonalat a szemen,
- tartani kell az anyag feszességét,
- formázni kell a kosár falát.
Különösen igaz ez a merevebb, erősebb tartású fonalaknál.
Éppen ezért előfordulhat, hogy egy több órás zsinórfonalas horgolás után a kéz sokkal fáradtabb, mint egy ugyanennyi ideig tartó vékony fonalas munka után.
Forrás: Pinterest
Ne a fájdalom legyen a jelzés
Sokan azt mondják:
„Majd megszokom.”
És valóban, a kéz sokat tud alkalmazkodni.
De nem érdemes megvárni, amíg fáj.
A fáradtság már egy jelzés.
Egy apró figyelmeztetés, hogy ideje egy kicsit megállni.
A kézimunka örömforrás kell legyen, nem egy olyan tevékenység, ami után napokig fáj a kezünk.
Apró szünetek, nagy különbség
Én azt tapasztalom, hogy sokkal többet ér több rövid szünet, mint egy hosszú pihenő a végén.
Néhány percenként:
✔ engedd le a kezed,
✔ mozgasd át az ujjaidat,
✔ körözz a csuklóddal,
✔ rázd ki finoman a kezed.
Ezek az apró mozdulatok segítenek abban, hogy hosszabb ideig örömmel tudjunk alkotni.
Forrás:https://crocht.com/crochet-bread-basket-free-patterns/?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic
A horgolótű fogása is számít
Sokan nem gondolnák, de nemcsak az számít, milyen tűvel dolgozunk, hanem az is, hogyan tartjuk.
Van, aki ceruzafogással dolgozik.
Van, aki késszerűen fogja a tűt.
Nincs egyetlen jó módszer.
A lényeg az, hogy ne görcsösen szorítsuk.
Ha a vállunk felhúzódik, az ujjaink teljes erővel markolják a tűt, az általában azt jelzi, hogy túl nagy erőt használunk.
Próbáljunk lazítani.
A fonalat nem kell legyőzni.
Együtt kell dolgozni vele.
Az ergonomikus tű valóban segíthet
Korábban már említettük, de itt különösen fontos.
Egy kényelmes fogású, ergonomikus horgolótű sokaknak óriási változást jelent.
Nem azért, mert attól gyorsabban vagy szebben fogunk horgolni.
Hanem azért, mert kevésbé terheli ugyanazokat a pontokat a kezünkben.
Különösen akkor lehet fontos, ha:
- sokat horgolsz,
- nagyobb munkákat készítesz,
- vastag fonalakkal dolgozol.
Forráshttps://crocht.com/crochet-floor-basket-free-patterns/?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic
Kati műhelytitka
A tanfolyamokon gyakran látom, hogy valaki nagyon koncentrál.
Annyira szeretné szépen elkészíteni a munkát, hogy szinte megfeszül közben.
Ilyenkor mindig mondom:
„Ne csak a kosárra figyelj, figyelj a kezedre is.”
Mert a legszebb munkákhoz nemcsak jó fonal és jó technika kell.
Hanem egy olyan horgoló is, aki hosszú távon is örömmel tud alkotni.
Egy kis kéztorna horgolóknak
Nem kell nagy dolgokra gondolni.
Néhány egyszerű mozdulat is sokat segíthet:
- ujjak lassú nyitása és zárása,
- csuklókörzés,
- tenyér finom nyújtása,
- ujjak óvatos hátrafeszítése.
Ezeket akár a horgolás közben is meg lehet tenni.
Forrás: Pinterest
A legfontosabb: hallgass a testedre
A horgolás feltölt.
Megnyugtat.
Kikapcsol.
De attól még a testünk dolgozik közben.
Figyeljünk rá ugyanúgy, ahogy a fonalra és a mintára figyelünk.
Mert az alkotás öröme akkor marad meg igazán, ha hosszú éveken keresztül is örömmel vehetjük a kezünkbe a horgolótűt.
És talán ez az egyik legszebb dolog a kézimunkában:
nem kell sietni.
A szép dolgokhoz idő kell.
Amikor elfogy a fonal… – az apró tervezés, ami sok bosszúságtól megmenthet
Talán nincs is annál bosszantóbb érzés, amikor egy munka végén már látjuk magunk előtt a kész alkotást.
Már csak néhány kör hiányzik.
Már szinte kész a kosár.
Már elképzeljük, hogyan fog mutatni a polcon vagy az otthonunkban…
És akkor egyszer csak elfogy a fonal.
Az első reakció általában:
„Csak ezt a pár sort kellett volna még…”
Ilyenkor sokan reménykednek benne, hogy gyorsan beszereznek még ugyanabból a színből.
De a zsinórfonalaknál van egy apróság, amire érdemes odafigyelni.
Forrás: Pinterest
Nem mindig lesz teljesen ugyanolyan a következő gombolyag
Különösen igaz ez az újrahasznosított pamutból készült fonalaknál.
Ezeknek a fonalaknak éppen az az egyik szépségük, hogy környezettudatos módon készülnek, és sokszor különleges, természetes hatású színeket kapunk.
Viszont az alapanyag sajátosságai miatt előfordulhat, hogy két külön gyártási tétel között apró eltérés van.
Lehet egy nagyon kicsi színkülönbség.
Lehet egy minimális eltérés a vastagságban.
Egy kész munkánál ezek néha alig észrevehetők, máskor viszont egy nagyobb felületen már feltűnhetnek.
Ezért mindig jó tanács:
Ha egy nagyobb projekthez vásárolsz fonalat, inkább legyen egy kicsivel több, mint kevesebb.
Forrás: Pinterest
Mennyi az a „kicsivel több”?
Természetesen nem kell egész készletet felhalmozni.
De egy nagyobb táskánál, kosárnál vagy lakberendezési tárgynál érdemes előre gondolkodni.
Egy plusz gombolyag sokkal kisebb bosszúság, mint amikor a végén hiányzik néhány méter.
És ne felejtsük el:
A maradék fonal nem felesleges.
A kreatív emberek tudják a legjobban, hogy egy kis maradékból is születhet valami új.
Forrás: Pinterest
A maradék fonalak új élete
Egy kevés zsinórfonalból készülhet például:
- poháralátét,
- kisebb tároló,
- kulcstartó,
- virágcserép takaró,
- neszesszer,
- ajándékdoboz díszítés.
Sőt, sokszor éppen a maradékokból születnek a legkedvesebb darabok.
Mert ezekhez már emlékek is kapcsolódnak.
Egy régi projektből megmaradt fonal.
Egy nyári táska színe.
Egy kedvenc kosár árnyalata.
Forrás:https://crocht.com/plant-pot-cover-free-crochet-patterns/?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic
Kati műhelytitka
Én mindig azt mondom:
Ne csak azt tervezzük meg, mit szeretnénk készíteni.
Gondoljuk át azt is, mennyi fonalra lesz szükségünk.
A horgolásban is igaz, hogy egy kis előrelátás rengeteg időt és bosszúságot megspórol.
És van még egy apró trükk.
Ha egy nagyobb munkát készítek, az elején mindig félreteszek egy kis darabot a fonalból, és ráírom, melyik projekthez tartozik.
Később nagyon hasznos tud lenni, ha javítani kell valamit, vagy szeretnénk hozzá készíteni egy kiegészítőt.
Ne félj a tervezéstől
A kreativitás nem azt jelenti, hogy mindent azonnal, gondolkodás nélkül kezdünk el.
A jó alkotásban benne van egy kis tervezés is.
Milyen lesz a mérete?
Mire szeretnénk használni?
Mennyire kell tartania a formát?
Mennyi fonalra lesz szükség?
Ezek nem elveszik az alkotás örömét.
Éppen ellenkezőleg.
Segítenek abban, hogy a végén pontosan olyan tárgy szülessen, amilyet elképzeltünk.
Mert milyen jó érzés, amikor az utolsó szem is elkészül, elvágjuk a fonalat, és azt mondhatjuk:
„Pont ilyenre gondoltam.”
A legfontosabb tanulság: merjünk alkotni!
Ha végigolvastad ezt a részt, talán már látod, hogy a zsinórfonalas horgolás nem csak arról szól, hogy megtanuljuk a szemeket és követjük a mintát.
Persze a technika fontos.
Fontos tudni, hogyan készül egy kör, hogyan szaporítunk, hogyan formázzuk a munkát.
De legalább ilyen fontos megtanulni „olvasni” a fonalat.
Észrevenni, ha valami változik.
Látni, ha a kosár alja már nem úgy viselkedik, ahogy szeretnénk.
Érezni, ha a kezünk elfáradt.
És elfogadni azt, hogy néha bizony bontani kell.
Forrás:https://www.byoana.com/patterns/beige-square-basket.html?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic
Minden horgoló hibázik
Talán ez az egyik legfontosabb gondolat, amit szeretnék átadni.
Nem csak a kezdők.
Nem csak azok, akik most veszik elő először a horgolótűt.
Mindenki.
Én is.
A különbség csak az, hogy idővel megtanuljuk felismerni a jeleket.
Ma már hamarabb észreveszem, ha valami nem lesz jó.
Nem várom meg, amíg elkészül az egész munka.
Megállok.
Megnézem.
Javítok.
És sokszor éppen ebből tanulok a legtöbbet.
Forrás:
A tanfolyamok egyik legszebb része
Amikor a Splendid fonalas tanfolyamokra járok, mindig eszembe jut, hogy mennyire jó látni, ahogy mindenki ugyanazzal az alapanyaggal dolgozik, mégis minden munka egy kicsit más lesz.
Valaki lazábban horgol.
Valaki feszesebben.
Valaki aprólékosan számol minden szemet.
Valaki inkább érzésből dolgozik.
És mégis mindegyik alkotásban ott van valami különleges.
Nem csak a fonal.
Hanem az ember is mögötte.
Talán ezért szeretjük annyira a kézimunkát.
Mert nem tökéletes, hanem személyes.
Forrás:https://fabartdiy.org/chunky-basket-free-crochet-patterns/?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic
A legjobb tanács, amit adhatok
Ne várd meg, amíg mindent tudsz.
Kezdd el.
Próbáld ki.
Tanulj közben.
Egy kisebb kosár, egy egyszerű tároló vagy egy első táska rengeteg tapasztalatot ad.
Lehet, hogy az első nem lesz olyan, mint a képen.
Lehet, hogy lesz benne egy apró hiba.
De közben megtanulod:
hogyan viselkedik a fonal,
hogyan dolgozik a kezed,
hogyan változik a forma.
És mire elkészül a következő, már egészen más szemmel nézel majd rá.
Forrás: Pinterest
Egy kis útravaló a következő projekthez
A zsinórfonalak világa hatalmas.
Annyi lehetőség rejlik bennük.
Készíthetünk belőlük:
- praktikus kosarakat,
- gyönyörű táskákat,
- lakásdekorációkat,
- ajándékokat,
- egyedi kiegészítőket.
És talán ez benne a legszebb.
Egy egyszerű fonalból valami olyan születik, ami később része lesz az otthonunknak vagy valaki más örömének.
Forrás:https://crocht.com/crochet-floor-basket-free-patterns/?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic
A következő részben új fonalfajtával folytatjuk
Most megismertük a zsinórfonalak világát.
Beszéltünk a választásról, a különböző típusokról, a tartásról, a gyakori hibákról és azokról az apró trükkökről, amelyek segítenek abban, hogy szebb munkák készüljenek.
De a fonalak világa ennél sokkal szélesebb.
A következő részben egy teljesen más karakterű alapanyaggal folytatjuk.
Megnézzük a pólófonalak világát.
Hogy miért különlegesek.
Mire érdemes használni őket.
Milyen hibákat követhetünk el velük.
És milyen csodás dolgokat lehet készíteni belőlük.
Addig is:
vegyétek elő a horgolótűt, válasszatok egy kedvenc fonalat, és ne féljetek kipróbálni valami újat.
Mert minden egyes elkészült szem egy apró siker.
Forrás: Pinterest
Ha kedvet kaptál az alkotáshoz a Gombocska webáruházban és boltban rengeteg gyönyörű alapanyag közül válogathatsz.
KLIKK alábbi képre:
Sok sikert kívánok és szép napot!
Üdv: Kati
Webáruházunkban megtalálsz minden szükséges alapanyagot.
Böngéssz kényelmesen több ezer termékünk között:
www.meterarurovidaru.hu
