Empátia horgolt, kötött szálaival: Hogyan változtat meg minket a közömbösség és a törődés
Az inspiráció ehhez a bejegyzéshez onnan jött, hogy a nagylányom most érettségire készül, és az egyik tétel Kafka „Átváltozás”-a és az elidegenedés. Ahogy együtt átvettük a témát, egyre inkább ráébredtem, hogy mennyire aktuális ez a novella ma is. A világ tele van emberekkel, akik valamilyen formában „átváltoztak,” és akiket emiatt a társadalom—vagy akár a családjuk is—kiközösít.
Gregor Samsa története arról szól, hogy hogyan hagyjuk el azokat, akik már nem tudnak hozzájárulni az életünkhöz. De ugyanakkor ez a történet arra is emlékeztet minket, hogy nem szabad elfordulnunk a világtól, a gyengéktől, a betegektől, azoktól, akik segítségre szorulnak—mert mi is bármikor átélhetünk egy olyan átváltozást, ami minket sebezhetővé tesz.
Forrás:https://startknitting.org/accessories/shawl-scarf/bescarfed-scarf-free-knitting-pattern/
Az átváltozás, amit irányítunk
Kafka novellájában Gregor Samsa egyik napról a másikra hatalmas rovarrá változik, és ez a hirtelen, kétségbeejtő átalakulás teljesen felborítja az életét. Az ő változása azonban kényszerű és irányíthatatlan. Mi, modern emberek viszont sokszor saját magunk is alakítjuk a változásainkat, még akkor is, ha nem mindig vesszük észre. A kézművesség tökéletes példa erre: minden egyes új alkotásunk egyfajta átalakulás, amely során valami egyszerűből valami különlegeset hozunk létre.
Gondoljunk csak egy darab fonalra, amelyből szép lassan egy horgolt sál vagy takaró lesz. Ez az átalakulás a mi kezünk alatt történik, és minden öltésnél irányítjuk a folyamatot. Ez az alkotás folyamata talán ellentétes azzal az elidegenedéssel, amit Gregor érez, hiszen itt mi döntünk, és mi hozunk létre valami értékeset, ami akár a mindennapokban is hasznos lehet.

Forrás:https://www.windingroadcrochet.com/crochet-cinched-ear-warmer/
Az elidegenedés jelensége, amiről Kafka ír, minden nap velünk van. Néha annyira természetesnek vesszük, hogy észre sem vesszük, amikor elfordulunk másoktól. Sőt, amikor valaki nehéz helyzetbe kerül—legyen az betegség, szegénység, magány—gyakran az első reakciónk az, hogy elhatárolódunk tőle. Nem akarunk szembenézni azzal, hogy mi is lehetünk sebezhetőek, mi is átváltozhatunk valami vagy valaki mássá, akit a társadalom már nem akar elfogadni.
Forrás: Pinterest
Az elidegenedés, amit mindannyian érzünk
Gregor Samsa története a modern élet elidegenedésének erős metaforája. Egykor szorgalmasan dolgozó emberként hirtelen elidegenedik a családjától és a társadalomtól. Milyen ismerős érzés ez a mai világban! Legyen szó a túlterhelt munkaórákról, a technológia nyomásáról vagy egyszerűen arról, hogy a rohanó életünkben egyre nehezebb valódi kapcsolatokat fenntartani, mindannyian éreztük már az elidegenedést.
Azonban a kézművesség, különösen amikor másoknak készítünk valamit, képes visszahozni a kapcsolódást. Egy egyszerű, kézzel készült ajándék vagy takaró erőteljes emlékeztető arra, hogy az emberi kapcsolatok fontosak és értékesek. Amikor például egy állatmenhely számára készítek takarókat, nemcsak segítek másoknak, hanem visszanyerem azt az érzést, hogy tartozom valahova és képes vagyok adni.

Forrás: Pinterest
Miért fordulunk el?
A „Átváltozás” központi kérdése az, hogy miért fordulunk el azoktól, akik már nem képesek teljesíteni, mint ahogy Gregor családja is fokozatosan elidegenedett tőle. Eleinte csak zavarba ejtő volt számukra Gregor új állapota, de ahogy az idő telt, már csak teherként tekintettek rá. És ez a folyamat sajnos a valóságban is megtörténik. Elfordulunk a betegektől, az idősektől, a kiszolgáltatottaktól, mert félünk, hogy ők is minket fognak „lehúzni.” Félünk szembenézni a saját sebezhetőségünkkel, ezért inkább kizárjuk a világunkból mindazt, ami emlékeztethet minket erre.
De ahogy Kafka művében is, ez az elidegenedés nem csak az átváltozottakat, hanem minket magunkat is megváltoztat. Amikor elzárkózunk másoktól, saját emberségünket veszítjük el. Minden alkalommal, amikor nem veszünk észre egy segítségre szorulót, vagy elfordulunk egy rászorulótól, egy kicsit kevesebb lesz bennünk az empátia.
Az empátia kihalása
Kafka regénye ma is fájdalmasan aktuális, mert az empátia kihalása egyre nagyobb problémává válik. A technológia előrehaladtával könnyebb lett elzárkózni a valóságtól, könnyebb csak a saját világunkra koncentrálni. Ugyanakkor egyre több ember van, aki segítségre szorul, akik már nem „termelnek hasznot.” Ahogy Gregor családja is megkönnyebbült a halálakor, úgy mi is gyakran fellélegzünk, amikor már nem kell szembenéznünk egy nehéz helyzettel. De milyen árat fizetünk ezért?
Forrás:https://www.mamainastitch.com/mountain-throw-colorful-blanket-crochet-pattern/
Kafka novellájának egyik legerősebb pontja az, hogy Gregor családja mennyire képtelen megérteni vagy elfogadni az ő állapotát. Eleinte próbálják elviselni, de ahogy telik az idő, egyre jobban eltávolodnak tőle, míg végül már csak tehernek látják. Az empátia hiánya fájdalmasan valóságos. Gondoljunk csak arra, hogy hány idős ember marad magára, hány beteg vagy sérült ember szorul ki a társadalomból, mert már „nem termel hasznot.”

Forrás:https://www.castoffcollective.com.au/blogs/christmas-edit-festive-projects/tagged/beginner
Az empátia hiánya romboló, és nemcsak azokra nézve, akik szenvednek, hanem mindannyiunkra. Az, hogy kizárjuk azokat, akik már nem tudnak teljesíteni, valójában minket is elszigetel. Ezzel az önkéntes elszigetelődéssel csak saját világunkat szűkítjük le.
Forrás: pinterest
Nem zárhatjuk ki a világot
A legfájdalmasabb üzenet, amit Kafka művében találunk, az, hogy Gregor családja végül megkönnyebbül, amikor meghal. Ez a megkönnyebbülés egyszerre sokkoló és ismerős. Hányszor tapasztaljuk meg, hogy azokat az embereket, akik már nem tudnak részt venni a termelő társadalomban, egyszerűen „elengedik?” Legyenek betegek, idősek, sérültek—sokszor már nincs helyük a világunkban.
Forrás: pinterest
De nem engedhetjük meg, hogy mi is így cselekedjünk. Nem fordulhatunk el, nem zárhatjuk ki a világot, mert ezzel nemcsak a másik embert, hanem a saját emberségünket is elveszítjük. Kafka üzenete arra figyelmeztet, hogy ne legyünk közömbösek, ne váljunk érzéketlenné. Nem szabad elidegeníteni azokat, akik már nem „termelnek hasznot.” Mindenkinek megvan az értéke, függetlenül attól, hogy képes-e részt venni a társadalom „termelési láncolatában.”
Forrás:
A kézművesség kapcsolatot teremt
A kézművesség számomra mindig is az empátia és a figyelem megtestesítője volt. Amikor egy takarót készítek egy állatmenhely számára, vagy egy horgolt ajándékot adok valakinek, nemcsak egy tárgyat adok, hanem figyelmet, törődést. Minden öltés egy-egy kapcsolódási pont az emberek között. Egy takaró, egy horgolt állatfigura emlékeztethet arra, hogy törődünk egymással, hogy látjuk egymást.
Forrás: pinterest
Ez az, amit nem szabad elfelejtenünk: az élet minden formában értékes. Gregor, bár átváltozott, még mindig ugyanaz az ember volt, akit korábban szerettek. Az elidegenedés viszont elvette a családja képességét, hogy lássák őt. Nem fordulhatunk el attól, aki szükséget szenved, mert ez a mi átváltozásunk kezdetét is jelentheti.
Forrás:
Kapcsolataink ápolása a kézzel készített tárgyakkal
A kézzel készült tárgyakban mindig is benne van a törődés és az emberség üzenete. Egy horgolt sál, egy varrott takaró nemcsak használati tárgy, hanem egy kézzel fogható jele annak, hogy valaki törődött azzal, aki megkapja. Az életünkben a legfontosabb kapcsolatok nem azon múlnak, hogy mit adunk, hanem hogy hogyan figyelünk oda egymásra.
Forrás: https://oombawkadesigncrochet.com/free-crochet-cat-patterns/#google_vignette
A változás lehetősége
Kafka története végül arra emlékeztet minket, hogy a változás mindig jelen van az életünkben. De nem mindegy, hogy hogyan reagálunk erre. Az elidegenedés elkerülhetetlenül bekövetkezik, ha nem figyelünk oda egymásra, ha nem értékeljük azokat, akik a legsebezhetőbbek. A kézművesség, mint az empátia kifejeződése, segíthet emlékeztetni minket arra, hogy az igazi érték nem abban rejlik, amit mások adni tudnak nekünk, hanem abban, hogy mi mennyire vagyunk képesek figyelni és törődni.

Forrás: pinterest
Elfogadás és elengedés
Az „Átváltozás” egyik legmegrázóbb része, hogy Gregor családja hogyan reagál az ő átalakulására. Eleinte együttérzést mutatnak, de végül teljesen elidegenednek tőle. Ez a részlet erőteljesen tükrözi, hogyan kezeljük a változásokat a saját életünkben—különösen akkor, ha nem tudjuk elfogadni azokat. A kézművességben viszont pont az a szép, hogy megtanít elfogadni a hibákat és tökéletlenségeket. Egy apró eltévedt öltés vagy egy kisebb hiba a végeredményben is lehet értékes, mert egyedi és sajátos lesz tőle az alkotás.
Ahogy az életben is, elfogadjuk, hogy a változás része az utunknak. Néha nehéz, néha fájdalmas, de minden hiba egy lépés a fejlődés felé.
Forrás:https://www.edieeckman.com/2019/02/13/prevent-gaps-beginning-crochet-rows/#google_vignette
A szívből jövő figyelem
Nem hagyhatjuk, hogy elidegenedjünk egymástól, hogy elforduljunk azok felé, akik segítségre szorulnak, akik nem képesek „teljesíteni,” vagy akik már nem „hasznosak” a társadalom számára. Gregor története arra figyelmeztet minket, hogy mennyire könnyen megszakadhat a kapcsolatunk egymással, ha nem vigyázunk. De van lehetőségünk változtatni ezen. Minden egyes kézzel készített ajándék, minden figyelmes gesztus egy esély arra, hogy visszakapcsolódjunk a világhoz és egymáshoz.
Forrás: https://www.anniedesigncrochet.com/free-crochet-neck-scarf-pattern-easy-and-stylish/
Ahogyan Gregor sorsa is megváltozott, úgy mi is dönthetünk arról, hogy nyitott szívvel figyelünk másokra. Nem szabad megvárnunk, amíg túl késő lesz. Ne könnyebbüljünk meg, amikor mások szenvedése megszűnik; ehelyett tegyünk azért, hogy még időben észrevegyük őket, és nyújtsunk feléjük egy horgolt takarót, egy meleg sálat, egy apró, de szívből jövő figyelmet.

Forrás:https://www.handmadiya.com/2020/09/soft-animal-elephant-tutorial.html?m=1#google_vignette
A kézzel készített tárgyak üzenete
Egy egyszerű kézműves alkotás, legyen az egy horgolt takaró vagy egy varrott állatfigura, üzenetet hordoz. Azt üzeni, hogy „látlak téged, és fontos vagy.” Nem csak akkor, ha hasznos vagy számomra, nem csak akkor, ha tökéletes vagy. A kézművességnek van egy olyan ereje, amit a modern társadalom sokszor elveszített: a kapcsolatteremtés képessége.
Forrás: Pinterest
Az átalakulás belülről kezdődik
Kafka műve emlékeztet arra, hogy az átváltozások gyakran először belülről indulnak, bár Gregor fizikai átalakulása egyértelműen kívülről is megjelenik. A kézművesség során viszont szembe kell néznünk azzal, hogy a legfontosabb változások sokszor bennünk történnek meg. Ahogy egy új projekten dolgozunk—legyen az egy egyszerű horgolt állatfigura vagy egy bonyolult kötött kendő—megéljük a belső átalakulás folyamatát is. Az alkotás időt ad arra, hogy átgondoljuk az életünket, és kapcsolódjunk a belső énünkhöz.
Számomra a kézművesség egyfajta meditáció is, ahol minden egyes öltés, minden egyes csomó egy lépés a belső béke felé. Ahogy Gregor elidegenedett önmagától, úgy a kézművességben visszatalálhatunk saját magunkhoz.

Forrás: Pinterest
Kézművesség és a közösség ereje
A kézművesség nemcsak egyéni folyamat lehet, hanem közösségi élmény is. Az online csoportokban vagy helyi műhelyekben való részvétel lehetőséget ad arra, hogy másokkal kapcsolatba lépjünk. Ezzel szemben Gregor Samsa fokozatosan távolodik el a családjától és a társadalomtól, teljes elszigeteltségben élve. A kézművesség ezzel szemben az összekapcsolódásról szól, legyen az baráti, családi vagy közösségi szinten. Ahogy együtt készítünk valamit, az a folyamat segít megosztani az érzéseinket és ápolni az emberi kapcsolatokat.

Forrás: Pinterest
Az élet értéke minden formájában
Kafka novellája arra emlékeztet minket, hogy az élet értéke nem a hasznosságban rejlik. Gregor élete a végére teljesen értéktelennek tűnik a családja szemében, pedig ő még mindig ugyanaz az ember volt, akit korábban szerettek. Csak megváltozott. Miért van az, hogy amikor valaki átalakul, már nem érezzük ugyanolyan fontosnak? Miért könnyebb elfordulni tőle?
Forrás: pinterest
Az élet minden formában értékes. Legyen valaki beteg, idős, vagy éppen egy olyan helyzetben, amiből nem tud kilépni—az emberségünk megkérdőjelezhetetlen. A kézművesség segít emlékeztetni minket erre. Minden egyes öltés, minden egyes kézzel készült tárgy egy-egy emlékeztető, hogy odafigyeléssel és törődéssel meg tudjuk változtatni a világot.
Forrás:
Kafka „Átváltozás” című műve ma is sokféleképpen értelmezhető. Az elidegenedés témája különösen aktuális a modern életben, ahol egyre nehezebb valódi kapcsolatokat fenntartani. A kézművesség viszont segít abban, hogy ezeket a kapcsolatokat újraépítsük, és a saját kezünkkel hozzunk létre valami értékeset. Ahogy a nagylányom érettségi tételeiben is megjelenik az elidegenedés, úgy én is próbálom megtalálni a módját annak, hogy a kézművesség segítségével ne csak a saját, hanem mások életébe is visszahozzam a kapcsolódás érzését.
Forrás:
Az igazi emberi érték nem abban rejlik, amit birtokolunk vagy amit elérünk, hanem abban, hogy képesek vagyunk-e odafigyelni egymásra, és megőrizni az empátiánkat, akkor is, amikor a másik „átváltozik.”
Ha kedvet kaptál az alkotáshoz a Gombocska webáruházban és boltban rengeteg gyönyörű alapanyag közül válogathatsz.
KLIKK alábbi képre:
Forrás: Pinterest
Sok sikert kívánok és szép napot!
Üdv: Kati
