A kitartás, az újrakezdés és az elismerés ereje a sportban és a kézművességben
Június 23-án a Nemzetközi Olimpiai Napot ünnepeljük. Ilyenkor a legtöbben a rekordokra, érmekre és dobogós helyezésekre gondolnak. Azokra a pillanatokra, amikor egy sportoló célba ér, magasba emeli a kezét, és mindenki tapsol neki.
Pedig a valódi történet nem ott kezdődik.
Sőt, talán nem is ott a legérdekesebb.
Forrás: Pinterest
Nekem ez a nap különösen kedves, hiszen a születésnapom is június 23-ára esik. Ilyenkor mindig egy kicsit számot vetek az elmúlt időszakkal, és elgondolkodom azon, hogy mi minden kell ahhoz, hogy valaki elérje a céljait.
Anyaként nap mint nap látom ezt a saját családomban is. A fiam évek óta sportol, és bár a versenyeken sokan csak az eredményt látják, én látom a mögötte lévő utat is.
Látom a korán keléseket.
Látom az edzéseket, amikor fáradt, mégis végigcsinálja.
Látom azokat a napokat, amikor nem úgy sikerül valami, ahogy szerette volna.
És látom azt is, mennyire fontos számára, hogy egyszer csak észrevegyék. Hogy lássák a befektetett munkát. Hogy lássák az akaratot, a kitartást, azt a rengeteg energiát, amit nap mint nap belead.
És ahogy ezen gondolkodtam, rájöttem, hogy mi, kézművesek pontosan ugyanezt érezzük.
Persze nem ugyanabban a formában.
Nem érmekért versenyzünk.
Nem állunk rajtvonalhoz.
De mi is időt, energiát, szívünket-lelkünket tesszük bele abba, amit alkotunk.
És bizony nekünk is jól esik, ha valaki észreveszi.
Forrás: Pinterest
Több közös van a sportban és a kézművességben, mint gondolnánk
Elsőre talán furcsa összehasonlításnak tűnik.
Az egyik oldalon ott van egy sportoló, aki fut, ugrik, dob vagy versenyez.
A másikon pedig egy alkotó, aki egy gombolyag fonallal és egy horgolótűvel ül a kedvenc foteljében.
Pedig a háttérben nagyon hasonló dolgok történnek.
Mindkettőhöz kell türelem.
Mindkettőhöz kell kitartás.
Mindkettő tele van gyakorlással.
Forrás: Pinterest
És mindkettőben vannak olyan pillanatok, amikor legszívesebben félretennénk az egészet.
A sportoló újra nekifut egy ugrásnak.
A horgoló újra kezdi ugyanazt a sort.
A sportoló kijavítja a technikáját.
Az alkotó kibontja a fél munkát.
Mert a fejlődés ritkán egyenes út.
És ez teljesen rendben van.
Forrás: Pinterest
A bontás nem kudarc
Ha lenne egy mondat, amit minden kezdő kézművesnek a szívébe vésnék, talán ez lenne az.
A bontás nem kudarc.
A bontás a tanulás része.
Mégis milyen érdekes, hogy amikor egy sportoló századszorra is gyakorolja ugyanazt a mozdulatot, azt természetesnek tartjuk. Ha viszont valaki egy horgolt figurát háromszor kezd újra, hajlamos azt érezni, hogy valamit rosszul csinál.
Forrás: Pinterest
Pedig nem.
Éppen ellenkezőleg.
Tanul.
Fejlődik.
Tapasztalatot szerez.
Néha viccesen azt szoktam mondani, hogy bizonyos projektek több időt töltenek bontott állapotban, mint elkészülve. És aki régóta horgol vagy köt, valószínűleg most mosolyogva bólogat.
Mert mindannyian voltunk már ott.
Forrás:https://www.dmc.com/CA/en/products/embroidery-pattern-athletics?taxon_id=53
Ne csak a hibákat lássuk
A kézműves csoportokban naponta találkozom olyan bejegyzésekkel, amelyek így kezdődnek:
„Most készült az első figurám.”
„Tudom, hogy nem tökéletes…”
„Mit gondoltok róla?”
És ilyenkor gyakran azt érzem, hogy az alkotó már előre mentegetőzik.
Pedig én ilyenkor nem a hibákat keresem.
Azt nézem, hogy valaki belevágott.
Hogy megtanult egy új technikát.
Hogy volt bátorsága megmutatni másoknak a munkáját.
Hogy nem adta fel.
Persze a fejlődéshez szükség van tanácsokra és építő kritikára is. De szerintem legalább ennyire fontos, hogy meglássuk azt is, ami már most jó.
Mert egy kedves szó néha többet ér, mint gondolnánk.
Lehet, hogy valaki éppen azért készíti el a következő alkotását, mert kapott néhány biztató mondatot.
Forrás: Pinterest
A siker nem mindig látványos
Az olimpikonok esetében mindenki a versenyt látja.
A kézműveseknél mindenki a kész alkotást.
A háttérmunka viszont sokszor láthatatlan marad.
Pedig ott vannak a félkész projektek.
A javítások.
Forrás: Pinterest
Az elrontott sorok.
A kibontott szemek.
A sikertelen próbálkozások.
Azok a bizonyos „ma inkább leteszem, mert nem megy” napok.
Mégis ezekből épül fel minden eredmény.
Akár egy érem.
Akár egy gyönyörű horgolt figura.
Akár egy saját tervezésű táska.
Forrás:https://yarnspatterns.com/keychain-crochet-patterns/?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic
Az elrontott sorok.
A kibontott szemek.
A sikertelen próbálkozások.
Azok a bizonyos „ma inkább leteszem, mert nem megy” napok.
Mégis ezekből épül fel minden eredmény.
Akár egy érem.
Akár egy gyönyörű horgolt figura.
Akár egy saját tervezésű táska.
Forrás: Pinterest
Néhány apró tanács, ha éppen most tanulod a kézműveskedést
Őrizd meg az első alkotásaidat!
Lehet, hogy ma még csak a hibákat látod bennük, de néhány év múlva fantasztikus lesz visszanézni, honnan indultál.
Fotózz sokat!
A fejlődést gyakran csak akkor vesszük észre, ha össze tudjuk hasonlítani a régi és az új munkáinkat.
Ne hasonlítsd magad másokhoz!
Mindig lesz valaki ügyesebb, gyorsabb vagy tapasztaltabb. De ő sem ott kezdte, ahol most tart.
Merj kérdezni!
A legtöbb kézműves közösség tele van segítőkész emberekkel, akik szívesen megosztják a tapasztalataikat.
Ünnepeld a kis sikereket!
Az első egyenes sor, az első sikeres színváltás vagy az első saját ötletből készült alkotás ugyanolyan fontos mérföldkő lehet, mint egy nagyobb projekt befejezése.
Az elismerés mindenkinek jár
Talán ezért szeretem ennyire az Olimpiai Nap üzenetét.
Mert nem csak a győzelemről szól.
Hanem az útról.
A próbálkozásról.
A fejlődésről.
A kitartásról.
Forrás: Pinterest
És azt hiszem, ugyanígy kellene tekintenünk saját magunkra és egymásra is.
Nem csak a tökéletes alkotásokat ünnepelni.
Hanem azokat a lépéseket is, amelyek odavezettek.
A kezdőt, aki elkészítette az első figuráját.
A horgolót, aki végre megtanulta azt a mintát, amivel hónapok óta küzdött.
A kötőt, aki befejezte a régóta félretett projektjét.
És azt is, aki éppen most gyűjti a bátorságot ahhoz, hogy megmutassa másoknak az első alkotását.
Forrás:https://www.instructables.com/Crochet-Medals/?utm_source=Pinterest&utm_medium=organic
Egy kedves szó néha többet ér, mint egy érem
Június 23-án, az Olimpiai Napon arra biztatlak benneteket, hogy ne csak a bajnokokat ünnepeljétek.
Ünnepeljétek a kitartást.
Az újrakezdést.
A fejlődést.
A próbálkozást.
És ha ma láttok egy kezdő alkotót, aki bizonytalanul mutatja meg az első munkáját, ne a hibákat keressétek benne.
Forrás:https://makeandtakes.com/crochet-olympic-rings-winter-games#more-28378
Keressétek azt a lelkesedést, azt a bátorságot és azt a szorgalmat, ami mögötte van.
Mert lehet, hogy éppen egy kedves mondat lesz az, ami lendületet ad neki a folytatáshoz.
És ki tudja?
Talán egyszer majd ő is eljut a saját dobogójára.
Még ha az nem is aranyéremből, hanem egy gyönyörű alkotásból, elégedett mosolyból és egy fonalakkal teli kosárból áll. ❤️🧶
Ha kedvet kaptál az alkotáshoz a Gombocska webáruházban és boltban rengeteg gyönyörű alapanyag közül válogathatsz.
KLIKK alábbi képre:
Sok sikert kívánok és szép napot!
Üdv: Kati
Webáruházunkban megtalálsz minden szükséges alapanyagot.
Böngéssz kényelmesen több ezer termékünk között:
www.meterarurovidaru.hu
